Egy kis önismeret következik. Tegyük a szívünkre a kezünket és próbáljuk őszintén megválaszolni, hogy a mai világban mit jelent nőnek és mit jelent férfinak lenni? Ez egy olyan önismeretet és önreflexiót igénylő kérdés, amit egykönnyen senki sem tud megválaszolni, anélkül, hogy ne a bevésődött minták szóljanak belőle. Régen meghatározott szerepkörök voltak, ma viszont már elhalványultak a határok és átértelmeződnek bizonyos szerepkörök. Lényeges kérdés a véleményünk megformálásánál, hogy mi beszél belőlünk. A legnagyobb hatással a társadalom van ránk, amiben élünk és általában azt tartjuk elfogadottnak, amit a társadalom sugároz. Mindamellett megjelenik az, hogy van egy saját énképünk, ami a családi mintáinkból táplálkozik, és különböző más kultúrkörből érkező hatások is jelen vannak. Nyugatról jön az erősen megváltozott női szerep, néhány keleti országból pedig a nő teljes elnyomásának lehetünk szemtanúi mind a mai napig.
Mi a helyzet nálunk? Ahogy haladunk a fiatal korosztály irányába, a nemi szerepek egyre erősödő változása tapasztalható. Lassan felmerül a kérdés, hogy mit várhatnak el az egyik nem képviselői a másiktól? Vannak, akik a régi egyértelmű szereposztást tartják helyesnek, vannak, akik pedig úgy tartják a női egyenjogúság még gyerekcipőben van. Folyamatosan változó világban élünk, ahol rohamosan változnak a sztereotípiák. Vannak, akik könnyebben alkalmazkodnak, vannak, akiknek több időre lenne szükségük és vannak, akik nem akarnak változni. A nyugati országokhoz képest Magyarország még most kezd ismerkedni a nők változó szerepkörével. A nők szerepe ahogy változik, egyre sokszínűbbé válik, ehhez a férfiaknál nagy rugalmasság szükségeltetik. A férfiak egyelőre nem tudják egyértelműen kezelni a nők változó szerepkörét, ami a nőkben is gyakran bizonytalanságot szül. Mindamellett, hogy a nők egyre magasabb pozíciókban és beosztásokban is megjelennek, a háztartásban, illetve a gyereknevelés témájában még mindig nekik jut ki a munka oroszlánrésze.
Ahogy erősödik a női szerep, felmerül a férfi szerepe a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatban. A férfiaknál egyre elfogadottabbá válik, hogy aktívan részt vesznek a gyereknevelésben, ami már egy jó irány. A háztartásba viszont csak kevesek szállnak be. Mindeközben a nők egyre erősebb szerepeket vállalnak, viszont ugyanúgy elvárják a férfiaktól a férfias viselkedést, ennek ellenére mégis jólesne, egy kis besegítés is. Kedves férfiak, tudjuk, hogy nem vagyunk egyszerű esetek. A fiatal korosztály nehezebben kezeli a változó szereposztásokat mivel ők nyitottabbak a nyugati minta befogadására, de sokaknál a szülői, nagyszülői kapcsolatokba még hagyományos a szereposztás.
Ahogy változnak a szerepkörök és az ismerkedési formák, úgy válik egyre bonyolultabbá az ismerkedés, a párválasztás és maguk a párkapcsolatok is. Almási Kitti klinikai szakpszichológus rámutat, hogy milyen magánéletbeli problémák kristályosodhatnak ki ennek következtében: „Van kölcsönös egymásra irányuló harag: a nő haragszik a férfira, mert nem eléggé férfi, a férfi haragszik a nőre, mert nem eléggé nő.”1
Láttam már rá példát, hogy amikor egy nő teljes férfiszerepet vállal, és nagyon erős problémamegoldó, és analizáló képességével vezetői pozícióban helytáll, a mellette lévő férfi, elbizonytalanodik és szinte „kasztrálva” van, ami visszavonulásra készteti. Mindeközben a nő úgy érzi, hogy magára maradt és így tovább erősödik benne az a nézet, hogy mindig mindent egyedül kell megoldania. Ez egy olyan ördögi kör, ahol a nő teljesen felveszi a férfi szerepet és akár már egyáltanán nem tudja nőként megélni magát. A másik probléma, hogy egy ilyen nő mellett nem tud egy férfi sem hosszútávon helytállni sérülés nélkül.
Almási Kitti szerint az lehet a megoldás, ha a nő bizonyos helyzetekben megengedné a férfinak, hogy férfi legyen (ez azt jelenti, hogy olyan problémamegoldást enged át a férfinak, amit ő maga is meg tud oldani), a férfi pedig ezzel párhuzamosan megengedi, hogy a nő, nő lehessen. Így a férfi nem érezné úgy, hogy állandan versengeni kell a nővel, hanem elérnék azt az állapotot, hogy kiegészítik és értékelik egymást. 2
Véleményem szerint, ha megfelelő önismerettel rendelkezünk, akkor a párkapcsolaton belül könnyedén ki lehet jelölni a szerepköröket, egymást tisztelve és támogatva. Az ego elengedésével és a kölcsönös tisztelettel, a folyamatos változásokat is jól lehet kezelni egy párkapcsolatban. Az ego szokott ragaszkodni a sztereotípiákhoz és általában ez minden probléma alapja. Amikor tudatosan vizsgálunk egy kérdéskört egész biztosan, minden szituációra találunk megoldást, anélkül, hogy a női vagy a férfi énkép sérülne.
1,2: HVG Extra Pszichológia Magazin 2018/2.szám